2. Rész | A nyereg

Már órák óta repültünk az éjszakában. Már láttam a falumat a magasból. Smaragddal a sziget túlsó felén szálltunk le, hogy a vikingek ne öljék meg őt. Már nagyon fájt a fenekem Smaragd tüskéitől. Elterveztem hogy csinálok egy nyerget a hátára!

Haza mentem, halkan kinyitottam az ajtót, meglestem a szüleimet. Ők még mélyen aludtak. Elvittem otthonról mindent ami kellett. Már hajnalodott, ezért siettem vissza az erdőbe Smaragdhoz. Odaértem és Smaragd nem volt ott! Egyszercsak egy különös kuncogást hallottam.

PUFF! Smaragd volt az, ott volt a fán és rám ugrott! ( És persze megnyalt. ) Ott az erdőben megcsináltam a nyerget. Nem volt nagy szám, egy egyszerű kis nyereg. Odanyújtottam neki a nyerget had ismerkedjen meg vele. Felraktam a hátára, és tetszett neki! Fel szálltunk, hogy gyakoroljuk a repülést. Nagyon jó volt. Nem is értettem hogy miért írtjuk őket. És milyen klassz lenne ha lenne többen repülnénk! Mint egy nagy csapat! Ekkor jutottak eszembe a barátaim! Glaz és Mike! És még abban a pillanatban elrepültem hozzájuk!